A budapesti Városligetben találkoztunk. Előtte telefonon egyeztettünk, hogy készítek pár fotót róla, én meg kaptam az alkalmon, hogy Edit kérdéseit feltegyem neki, aki nem lehetett velünk, mert egy óceán választ el minket egymástól. Emmával – Schultz Zoli lányával – még soha nem találkoztunk, de nem volt nehéz kiszúrni egy magas, szőke, pozitív kisugárzású lányt (persze azért face-en előtte megnéztem). Nagyon nyitott volt, és szívesen válaszolt a kérdésekre, miközben a jobbnál jobb képeket készítettük – ilyen modellel nem nehéz egy fotósnak.
P&T Milyen érzés volt ugyanabba a gimnáziumba járni, ahol apukád volt az iskolaigazgató, anyukád pedig ének-zene és német szakos tanárnő? Érezted valaha is, hogy a szüleid miatt másképp viszonyulnak hozzád a lovassys diákok vagy a tanárok?
Eleinte nagyon tartottam ettől. Szerencsére se az osztálytársak, se a tanárok nem érzékeltették ezt velem. Ami furcsa volt, hogy Németh Gabriella volt a matematika és fizika tanárom. A bátyáim révén magánemberként tegeztem, majd a tanárom lett, és az iskolában magáznom kellett. Természetesen felajánlotta, hogy családi találkozókon nyugodtan tegezzem, de ez nekem nem ment.
P&T Amikor a Lovassyba jártál, apukád ki szokta kérni a véleményedet a gimnáziummal kapcsolatban?
Igen, nagyon gyakran. Kíváncsi volt, hogy én mint diák hogyan látom a dolgokat. Úgy éreztem, hogy hasznos visszajelzések voltak ezek a számára.
P&T Esetleg emlékszel valamire, amiben hallgatott rád?
Biztos vagyok benne, hogy volt ilyen, bár most konkrét példára nem emlékszem.
P&T Ha egy valamit meg tudnál változtatni a Lovassyban, mi lenne az?
Aminek kicsi esélye van, de nagyon jó lenne, az egy medence. Örültem volna, ha a tanrendben az úszás is benne lett volna. Az udvart viszont most újítják fel, nagyon korszerű lesz.
P&T Te sportolsz valamit?
Tizenöt évig balettoztam, de azt abbahagytam. Jelenleg hobbiból táncolok és kondizom.
(Ez a fotózáskor is rögtön kiderült: nagyon ritka, hogy a modellek ennyire természetesen és kecsesen mozogjanak a kamera előtt.)
P&T Neked hogy ment a gimiben a matek?
Matekos voltam, jól ment. Az érettségim 99 pontos lett a 100-ból. Nagyon bosszantott az az 1 pont veszteség. A gráf fokszámát rontottam el figyelmetlenségből, amit a mai napig nem bocsátok meg magamnak.
P&T Apukád korrepetált valaha matekból, és ha igen, akkor milyen volt „matektanárként”?
Rendszeresen segített. Eleinte kicsit nehezebb volt, de utána nagyon jó. Dolgozatírás előtt leültünk, és 4-5 órát tanult velem.
P&T Tizenévesként milyen tanácsért fordultál apukádhoz, és visszatekintve jó tanácsot adott?
Mindenféle kérdéssel fordultam hozzá, még a fiúkkal kapcsolatban is. A mai napig rendszeresen kikérem a véleményét.
P&T A pályaválasztás kapcsán például mit javasolt apukád? Hallgattál rá?
Fontos volt a szüleim számára, hogy egyetemre menjek, de azt gondolom, hogy ha például körmös szerettem volna lenni, abban is támogattak volna. Valahol azt érzem, hogy ha az építész szakmát választottam volna, annak azért jobban örültek volna.
P&T Végül mit választottál?
ELTE GTK gazdálkodás és menedzsment szak.
P&T Mennyire más apukád otthon, mint iskolaigazgatóként?
Teljesen más. Az iskolában sokkal szigorúbb, de igazából olyan sokat nem találkoztunk a suliban.
P&T Apukádat kérdeztük, hogy mennyiben más lányos apának lenni két fiú után. Azt mondta, teljesen, és hogy sokkal elnézőbb volt veled, mint ahogy a család szerint kellett volna. Ez szerinted is igaz?
Igaz, már kicsinek is „elkényeztetett”. Kiskoromban még a ceruzáimat is kifaragta nekem.
P&T Az akkor 26 éves apukádnak mi voltunk az első osztálya. Sztorizott neked ezekről az időkről?
Nem nagyon szokott régi dolgokról mesélni.
(Ez nagy megkönnyebbülés, ezek szerint a gesztenyés hirdetésünk – annak ellenére, hogy másnap tikkelve jött be –, Zoli memóriájából törlésre került.)
P&T Apukád számunkra is új szerepben mutatkozott be, amikor a Beszélgetések a konyhában című gasztronómiai sorozat keretében paradicsomos-sárgarépás pennét és mákos kevert süteményt készített. Milyen gyakran szokott otthon főzni, és melyik specialitását szereted a legjobban?
Ez nagyon mókás volt, mert előtte tanította meg anya apát, hogyan kell ilyen pennét készíteni. A mákos süti tényleg nagy kedvence, ezért mindig ő csinálja. Nagyon édesszájú, és amit szeret, azt el is készíti. Ilyen még a fluta és a lepény is.
P&T Végül, de nem utolsósorban, meglepődtünk, amikor apukáddal beszélgettünk, és megláttunk a karján egy tetoválást…
Igen, én találtam ki, és belement, hogy csináltassunk egy közöset a bátyáimmal együtt. Eddig csak mi ketten csináltattuk meg. A tetoválás a három testvéremet és engem szimbolizál.
Lassan befejeztük a fotózást, és elindultunk a metró felé. Közben még arról faggattam, mik a tervei a nyárra, merre megy nyaralni. Azt mondta, még van pár vizsgája, de utána megy a Balatonra, illetve ahogy év közben, nyáron is fog rendezvényeken, koncerteken dolgozni. Nagyon szereti, és persze az is fontos, hogy pénzt is tud keresni. Emma személyében egy rendkívül kedves, közvetlen, csinos és céltudatos fiatal – hát, már mondhatom így – nőt ismertem meg. Apukája méltán lehet büszke rá!